ABC

Milyenek a megszorítások?

Attól kezdve, hogy megszorítottak, már nem adják oda az embereknek azt a pénzt vagy egyéb juttatást, amit addig odaadtak.

Érthető? Nincs tovább ingyen pénz. Ez ellen tiltakoznak azok, akik a megszorítások ellen tiltakoznak.

Az adócsökkentés ellen nem tiltakoznak. Helyesen. Az adócsökkentés után viszont kevesebb pénz jut arra, hogy szétosszák. Talán ez világos.

Magyarul azt a pénzt, amit a dolgozók és a vállalkozók megtermeltek, elveszik attól, aki megtermelte, és odaadják annak, aki nem tett érte semmit. Bürokráciának, segélyből élőnek, pénzért szülőknek, unalmukban orvosi rendelőkben ülőknek stb. Hülyék lesznek dolgozni az emberek. Senki nem dolgozik, és ezért lassan nem is lesz mit szétosztani.

A megszorítás az, amikor a pénzt nem veszik el a dolgozótól, hogy odaadják az ingyenélőknek, hanem annál marad, aki megkereste. Ez végső soron jó mindenkinek.

Ezt hívják megszorításnak azok, akik kikelnek a megszorítások ellen, pedig nem is ez a megszorítás valójában. Pont az ellenkezője. Az adóemelés az. Az, amikor még többet elvesznek attól, aki megtermeli. Ez persze az ellenkezője annak, amiről fent szó volt.
 

Abszurd, hogy népszavazás lesz a képviselők költségtérítéséből.

A népszavazási kezdeményezéssel egyetértek. Aláírtam. Elmegyek szavazni, és arra szavazok, hogy a képviselőknek számlával kelljen igazolni a költségeiket.

Ennek a népszavazásnak mégsem lenne szabad megtörténnie. A népszavazás arról fog szólni, hogy a képviselő ugyanolyan ember-e, mint bármelyik másik állampolgár. Arról fog szólni, hogy ugyanolyan jogokkal rendelkezik-e a képviselő, mint bármelyikünk. Nem lenne szabad olyan kérdésnek egyáltalán felmerülni, ami a törvény előtti egyenlőséget megkérdőjelezi.

Abszurd, hogy ezt a kérdést nem vitte eddig alkotmánybíróság elé senki.

Az alkotmány ezt írja:

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el.

...

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti.

...

70/B. § (2) Az egyenlő munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő bérhez van joga."

Vagy, hogy ez számít?

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=94900020.TV

Kiskoromban nem értettem, hogy a kaki szó miért szebb a szarnál, ha mindkettő ugyanazt jelenti.

Amikor az Egyesült Államokból megjöttek a hírek még régebben, hogy a négereket feketének kell hívni, mert a néger szó sértő, röhögtem magamban, mer nálunk a néger volt a semleges megnevezés, feketét akkor mondtunk, ha hangsúlyozni akartuk a különbséget. Azóta nálunk is a fekete a polájt, és a néger a sértő kifejezés. Azért, mert azt mondták, hogy így van, és mi elhittük. Közben meg nem változott semmi. A szavakon kívül.

Azt hallottam, amerikában az emberek elbujdokolnak, ha sósmogyorót akarnak enni, hogy senki ne lássa őket, mert a szeptember 11-i gépeltérítések éppen akkor kezdődtek, amikor az utasok elkezdték bontogatni a kiosztott sósmogyorót. Politikailag azóta nem korrekt sósmogyorót enni, és a kocsmákban rögtön lecserélték valami másra. Egy amerikai mesélte nekem, és büszke volt rá.

A PC egy divat. Rossz divat, mert arra szolgál, hogy ne mondjuk ki, amit gondolunk. Pedig gondoljuk, bármiről is legyen szó. Nem hallottam olyat, hogy a politikailag korrekt szóhasználat elsimított volna bármilyen konfliktust. Csak árthat, mert a hülyeség csak árthat.

Arisztid a nászéjszakán:
- Most drágám készüljön fel a meglepetésre, mert mutatok egy valódi férfiúi pimpilimpit, szaknyelven hímtagot.
Arisztid friss felesége a nászéjszakán:
- Ja, ez az? Ez olyan, mint egy fasz, csak kisebb.

Az a kifejezés, hogy cigánybűnözés teljesen értelmetlen.
Attól még létezik cigánybűnözés. Az az, amikor a bűncselekményt cigányok követik el.

És?

Létezik magyarbűnözés, albánbűnözés, kínaibűnözés és vegyesbűnözés.
Férfi-, női-, buzi- valamint transzbűnözés, ezen kívül itt is vannak különféle vegyes, páros, páratlan és gruppen kategóriák.

Értelmetlen? Az.

A bűnelkövetők között jóval több a cigány, mint a magyar. Talán a cigányok között is több a bűnöző, mint a becsületes ember. Ezt nem tudom. Ehhez például azt is tudni kellene, bűnözőnek tartsuk-e azt, aki segélyért szül teljesen legálisan. Ilyet komoly magyar emberekről is hallottam.

Sok a cigány bűnöző, de jelent ez valamit a bűnüldözés számára? A kifinomult és hatékony magyar rendőri munkának a metodikáján változtat valamit az elkövető származása? Könnyebben elbújik a cigány bűnöző a bőrszíne miatt a sötétben, mint a magyar? Vagy esetleg ugyanúgy reszket a járőr, amikor cigány bűnözővel találkozik, mint amikor annak magyar vagy ukrán kollégájával.

A gyilkosság az nem cigánygyilkosság, hanem gyilkosság, a rablás nem cigányrablás, hanem rablás, a késelés nem cigánykéselés, mert ezeknek a szavaknak sincs értelme. A cigányverés szónak van. Az, amikor cigányt vernek, mert cigány, ugyanúgy, ahogy a magyarverés szónak is az a jelentése, hogy magyart vernek, mert magyar. (Meg van még a buziverés is.)

A bűncselekményeket, vagy cigányok követik el vagy mások, de a bűncselekmény ugyanaz marad. Az áldozat ugyanannyira hal meg, a pénz ugyanannyira lopódik el.

Miért fontos tudni, hogy értelmetlen ez a szó?
Azért, mert vannak becsületes cigányok is. Ők nem érdemlik meg se a bűnöző testvéreiket, se a mi előítéleteinket. Ők is áldozatok, ráadásul magunk ellen is tudjuk fordítani őket, ha gondolkodás nélkül beszélünk vagy cselekszünk.

 

Sokan hozakodtak elő ma a halálbüntetés visszaállításával.

El kell dönteni, hogy szabad-e embert ölni vagy nem. Ha szabad, akkor miről beszélünk? Szabad, és kész.

Ha nem szabad, akkor nem szabad az államnak sem. Nem szabad a hóhérnak, és nem szabad a bírónak, aki az ítélettel kiadja a megbízást valakinek a kivégzésére. Nem szabad azoknak sem, akik kikövetelik vagy meghozzák az erről szóló törvényt, és ezzel részeseivé válnak egy ember megölésének, mert ha kivégeznek egy embert, akkor azzal ugyanolyanná válnak, mint amilyen esetleg az, akit kivégeznek.

- Mit tenne a halálbüntetés ellenzője, ha megölnének valakit, akit szeret?
- Lehet, hogy a saját kezével fojtaná meg a gyilkost. Talán addig rugná, amíg bírja. Ez nem az erkölcsi érzékének a műve lenne, hanem az indulataié. Tudná, hogy csak annyival lenne jobb, hogy feltehetően nem látna, nem hallana az indulattól. Ettől kezdve egy tragédia mellett egy ugyanolyan bűn terhelné, mint a gyilkosság elkövetőjét. Ami korábban történt azt se visszafordítani, se jóvátenni nem tudja.

Ha egy ilyen kérdés elhangzik, az nem a jogról, hanem az érzelmekről szól.

Egy államnak be kell tartania a saját törvényeit. Ha nem szabad embert ölni, és az állam mégis megteszi, akkor ott látszólag van csak rend, valójában mi, az állam polgárai nem vagyunk biztonságban. Jogosan megölhető lényekké válunk. Hajnóczy Péter Jézus menyasszonya című regénye egy olyan Magyarországon játszódik, ahol a népgazdasági érdek megkívánja, hogy a gazdag külföldieknek vadászengedélyeket adjanak ki, amivel az ország lakosait kilövöldözhetik, és hazavihetik magukkal kitömve. Szigorúan törvényes keretek között, mindig limitálva a kilőhető egyedek vagyis a polgárok számát.

Beszéljünk a magyar rendőrség hatékonyságáról? A bírói és ügyészi tévedésekről? Ilyen tévedések olyan országokban is előfordulnak, ahol a miénknél sokkal precízebb munkavégzés a divat. Nem szóltunk még a hamis vádakról, a bizonyítékok előteremtéséről és eltűntetéséről. Lehet, hogy ilyenekkel nem élnek az emberek, de ha mégis, akkor bizony nagy bajban lehet, akit ártatlanul vádolnak meg egy súlyos bűncselekménnyel. Nem érezné kevésbé abszurdnak a világot, mint Hajnóczy hősei.

Esetleg nálunk halálbüntetés nélkül is elég abszurd a világ? Azt gondolom, hogy ilyen érv fel sem merül abban, aki a halálbüntetést vissza akarja állítani Magyarországon. Semmiképpen sem jelenthetné azt, hogy én részt akarnék venni egy ember megölésében, vagy lehetővé akarnám tenni azt, hogy kivégezhetővé váljak jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de a jog jóváhagyásával. Elég veszély leselkedik ránk így is úgy is. Ha mondjuk az autóút közepén smárolunk.

Ne tessék félreérteni! Marian Cozma gyilkosainak rojtos segget kívánok! Őszintén.