Sokan hozakodtak elő ma a halálbüntetés visszaállításával.

El kell dönteni, hogy szabad-e embert ölni vagy nem. Ha szabad, akkor miről beszélünk? Szabad, és kész.

Ha nem szabad, akkor nem szabad az államnak sem. Nem szabad a hóhérnak, és nem szabad a bírónak, aki az ítélettel kiadja a megbízást valakinek a kivégzésére. Nem szabad azoknak sem, akik kikövetelik vagy meghozzák az erről szóló törvényt, és ezzel részeseivé válnak egy ember megölésének, mert ha kivégeznek egy embert, akkor azzal ugyanolyanná válnak, mint amilyen esetleg az, akit kivégeznek.

- Mit tenne a halálbüntetés ellenzője, ha megölnének valakit, akit szeret?
- Lehet, hogy a saját kezével fojtaná meg a gyilkost. Talán addig rugná, amíg bírja. Ez nem az erkölcsi érzékének a műve lenne, hanem az indulataié. Tudná, hogy csak annyival lenne jobb, hogy feltehetően nem látna, nem hallana az indulattól. Ettől kezdve egy tragédia mellett egy ugyanolyan bűn terhelné, mint a gyilkosság elkövetőjét. Ami korábban történt azt se visszafordítani, se jóvátenni nem tudja.

Ha egy ilyen kérdés elhangzik, az nem a jogról, hanem az érzelmekről szól.

Egy államnak be kell tartania a saját törvényeit. Ha nem szabad embert ölni, és az állam mégis megteszi, akkor ott látszólag van csak rend, valójában mi, az állam polgárai nem vagyunk biztonságban. Jogosan megölhető lényekké válunk. Hajnóczy Péter Jézus menyasszonya című regénye egy olyan Magyarországon játszódik, ahol a népgazdasági érdek megkívánja, hogy a gazdag külföldieknek vadászengedélyeket adjanak ki, amivel az ország lakosait kilövöldözhetik, és hazavihetik magukkal kitömve. Szigorúan törvényes keretek között, mindig limitálva a kilőhető egyedek vagyis a polgárok számát.

Beszéljünk a magyar rendőrség hatékonyságáról? A bírói és ügyészi tévedésekről? Ilyen tévedések olyan országokban is előfordulnak, ahol a miénknél sokkal precízebb munkavégzés a divat. Nem szóltunk még a hamis vádakról, a bizonyítékok előteremtéséről és eltűntetéséről. Lehet, hogy ilyenekkel nem élnek az emberek, de ha mégis, akkor bizony nagy bajban lehet, akit ártatlanul vádolnak meg egy súlyos bűncselekménnyel. Nem érezné kevésbé abszurdnak a világot, mint Hajnóczy hősei.

Esetleg nálunk halálbüntetés nélkül is elég abszurd a világ? Azt gondolom, hogy ilyen érv fel sem merül abban, aki a halálbüntetést vissza akarja állítani Magyarországon. Semmiképpen sem jelenthetné azt, hogy én részt akarnék venni egy ember megölésében, vagy lehetővé akarnám tenni azt, hogy kivégezhetővé váljak jogszerűen vagy jogszerűtlenül, de a jog jóváhagyásával. Elég veszély leselkedik ránk így is úgy is. Ha mondjuk az autóút közepén smárolunk.

Ne tessék félreérteni! Marian Cozma gyilkosainak rojtos segget kívánok! Őszintén.